une journée de POLSKI :)))

Végre, végre, megtört a jég! :) Eddig ugyanis Michał-val franciául beszéltünk, valahogy nem sikerült erőt vennem magamon, hogy lengyelre váltsunk, komoly gátat éreztem magamban, de ma megváltozott a helyzet. Úgy történt, hogy kinéztünk ugye még tegnapelőtt a Paris 4-en (Sorbonne! tök menő!) lengyelórát, és arra ma bementünk - együtt, merthogy Michał oda jár, és gondoltuk, ha ő beszél a tanárral, akkor az talán nem fog elutasítani. Így is lett, jött a tanárnő, Michał előadta (franciául), hogy ki vagyok és mit akarok, és bemehettem órára. :) Ez eddig tökjó. De az óra sajnos 100% nyelvtan volt, olyannyira, hogy konkrétan a tárgyesetet ismételtük át olyan módon, hogy a tanárnő félórában elmondta, mikor használjuk, de minden magyarázat nélkül, csak egy listát darált le, hogy milyen igék vonzanak tárgyesetet stb., aztán 25 percig írtunk 10 példamondatot (!), majd vége lett az órának (60 perc). Rajtam kívül 6-an voltak a csoportban, mindenki tökjól (= gyorsan és szép kiejtéssel) beszél, ezt hallottam, de a nyelvtanról gőzük nincs, ezt is hallottam, úgyhogy megint nem jött össze a lengyelóra mint olyan. Amúgy vicces volt, az óra után hallottam őket beszélgetni a folyosón, és teljesen keverik a lengyelt meg franciát, "frangyelül" beszélnek, jó kis tanulmányt lehetne írni belőlük (vagy esetleg nyelvészeti szakdogát, nem is hülyeség). :P 

Aztán beültem Michał egy angol nyelvű előadására, mivel nem volt jobb dolgom, és közben jegyzetelgettem az Usages des grammaires... órámra, majd mikor Michał megkérdezte, "kawa po polsku?" ("kávét à la polonaise?" :D), azt mondtam, legyen, mivel tudtam, ha most nem beszélek lengyelül, soha nem is fogok többet, és akkor kárbament Varsó és az előző két év egy jó nagy része. Úgyhogy onnantól lengyelül beszélgettünk, jó volt, élveztem, örülök, hogy végre megembereltem magam. :) Kb. másfél óra ment el így, közben kávé helyett végül teát ittunk (jellemző, a lengyelek mindig teát isznak), megbeszéltük, hogy melyikünk országában éppen mi a baj (nem, nem értünk a lista végére ennyi idő alatt ;P), aztán Katával találkoztam a Diadalívnél. Harmadszor is megmásztam egy hónapon belül, közben lelki életet éltünk, ezúttal magyarul, aztán végigsétáltunk a Champs-Elysées-n, egészen a Louvre-ig, tűzött a nap és levettem a kabátomat:)), ja, és még a Montmartre-on is voltunk. :)