Csak az egyetemre gondolok, mindig, meg-megállva... És ma felvettem az óráimat. Illetve bevittem kitöltve az ún. dossier-t, ahova beírtam, milyen órákat szeretnék és mikor, és a tanszéknéni azt mondta, rendben, felír az órákra. Ennyi! :P Beleszámítva a tegnapi válogatást, a tegnapi és a mai tanszékkört, az egész procedúra összesen nem vett igénybe többet két óránál. És ERRE kellett volna várnom addig, amíg nem találkozom Madama Butterfly-jal... Aha. Amúgy ebben az ügyben is vannak fejlemények. Madama Butterfly szíveskedett (ma!!!) visszaírni, hogy nem ő foglalkozik a magyarokkal, hanem XY, és forduljak hozzá. De időközben (tegnapelőtt) írtam Samynak, a kedves arab ügyintézőnek, hogy Mme Picciola nem reagál, és ő már tegnap válaszolt is, hogy akkor írjak XY-nak (a két XY egybeesik, igen). Úgyhogy tegnap írtam is, és válaszolt (még aznap!!), és szerdán (!) járulhatok a színe elé. Namostan elképzelem, hogy ha nem megyek be tegnap a tanszékre, hogy tán mégis fel szeretném venni az órákat, mindenféle rendez-vous meg ráér, akkor várok jövő szerdáig, amikor is rendez-vous, aztán eljátszom csütörtökön-pénteken a bemegyek a tanszékre-kapok egy csomó papírt-kiválogatom az órákat-visszamegyek a tanszékre kört - majd mindezek után 10 nap szünet, és febr. 7. helyett febr. 28-án megyek először órára... Te jó Ég, nem tudom, említettem-e már, hogy ez a bürokrácia fővárosa, éltetője, bölcsője és hazája, ámen.
A tanszék után könyvtár, kivettem egy Romain Gary (avagy Émile Ajar)-könyvet (Clair de femme), olvastatja magát, de annyira nem vagyok oda érte. Aztán menza, eléggé odavagyok, az egyetemnek az az egyetlen része, ahol kelet-európainak érzem magam, mert amúgy minden ugyanolyan, mint otthon (kivéve persze a balkáni típusú órafelvételt). De amúgy a menza nemcsak egészségesebb, változatosabb és sokkal több kaját kínál, hanem olcsóbb is. 3 euró, az kevesebb mint 1000 Ft, otthon ugyanekkora mennyiséget 2000 alatt nem nagyon lehet megúszni. Na jó, befejeztem. :D Ma amúgy a csúcs a tejfölös uborkasaláta és az alma volt, amúgy pulykasaslik, sajt, hasábkrumpli volt a menü. :)
Az egyetemtől bementem a városba, Allianz automatát keresni, előrelátóan kiírtam a netről mind a hármat (!), ami Párizsban található. Az elsőre, ami egészen közel van a Saint-Lazare-hoz, azt írták, az a központ, úgyhogy először odamentem. Az épületet, ami valaha az Allianz volt, éppen akkor kezdték el bontani. :D (Friss a honlap...) A második hely már messzebb volt, de ott tényleg volt, legnagyobb megkönnyebbülésemre. És mivel gyönyörűen sütött a nap, és közel voltam a Rodin Múzeumhoz, aminek van egy gyönyörűszép parkja, ez lett a következő célpont. Ültem a parkban és olvastam, egészen addig, amíg két idősebb nénike mellém nem telepedett beszélgetni. Aztán amikor a pad árnyékba került, felálltak, és az egyik mosolyogva közölte velem, hogy nincs is rosszabb, mint amikor az ember nyugodtan olvas, és melléülnek beszélgetni... :D Aztán még egy csomót sétáltam: a múzeumtól elmentem metróval az Étoile-ig (Diadalív), és onnan végigsétáltam a Champs-Elysées-n, aztán átmentem a Szajna fölött, meg ilyen apróságok. Végül felszálltam egy buszra, amelyik véletlenül a Trocadéro felé ment, úgyhogy fényképeztem némi Eiffel-tornyot naplementében.
Ja, és majd' elfelejtettem, tegnap megnéztem a "Rien a déclarer" c. legújabb Danny Boon-filmet, és nagyon-nagyon melegen ajánlom mindenkinek, aki... meg szeretné nézni. :)
Ez az egyetemi könyvtár, összesen három épület. Ugye, milyen szép? :P
Ez (az Invalidusok) látszik a Musée Rodin parkjából. :)
Musée Rodin - egy kép, amin én is szerepelek.
És egy, amin nem.
A park a múzeumból.
Tavaszi hangulat, teremőrök a nyitott ablakban.
Mon cher Rodin... - Monet egyik levele Rodinhez.
Gondolkodóba esett.
Champs-Elysées.
Charles de Gaulle, Julinak, tudja (tudja?), miért. :)
♥
III. Sándor híd
Eiffel-Galambos Gusztáv
Pár nagyon hasonló kép jön.
És befejezésnek némi belvárosi naplemente. :)
Aucun commentaire:
Enregistrer un commentaire