kísért a (varsói) múlt n°2

Már megint csütörtök délután van a legjobb órám, úgy tűnik, ez az idei tanév leitmotivja - ahogy Varsóban Jelonkiewicz előszeretettel fitogtatta németes műveltségét. Szóval volt ma ez a fantasztikus Littérature du XIXe, vagyis 19. századi francia irodalom, és első körben nagyon szimpatikus volt A Pasas, aki bejött a terembe. Azonnal meg is szólítottam, hogy bocsánat, nem voltam a múltheti első órán, szeretnék én is olyan papírt, amin rajta van, hogy mi mindent kell olvasni, írni, mikor lesz zh, ésatöbbi, ésatöbbi. A következő körben megfagyott az ereimben a vér, ugyanis angyali mosollyal közölte, hogy "désolé, le semestre a commencé la semaine dernière", vagyis bocsika, de a félév baromira a múlt héten kezdődött. Ettől a mondattól eléggé rosszul kezdtem érezni magam, de nem volt kedvem magyarázkodni, hogy denemazénhibám, mertazönhülyeegyeteme satöbbi. Pláne, hogy a prof azonnal megenyhült, mihelyt kiderült, hogy konkrétan többen vagyunk az órán erasmusosok (6), mint franciák (2). Háromszor többen. :D És utána adott sillabuszt, vagy mi az, követelménylistát, kiderült, hogy Balzac, Dumas és Baudelaire egy-egy művéről, ill. Baudelaire esetében kötetéről (Les Fleurs du Mal) lesz szó. Lesz egy beadandó, ha jól emlékszem, május elejére, több témából lehet választani, és a félév végén egy négyórás (!) zh. A három könyvet persze minél hamarabb el kell olvasni, Balzacot (Szamárbőr) konkrétan március 3-ra, vagyis a következő órára, de ez még semmi! Úgy kell elolvasni, hogy ki kell belőle gyűjteni egy csomó adatot arra vonatkozóan, hogy pl. mikor született a főszereplő, a nője, mikor halt meg az apja... Merthogy ezek nincsenek leírva szó szerint, hanem utal rá a kedves narrátor, és nagyon figyelmesen kell olvasni. Ja, és ki kell írni minden helyszínt, időpontot és szereplőt. Ez a házi. :P Mindebből nem derül ki, miért szerettem bele A Pasasba, akit ezentúl így fogok emlegetni - meg se kísérlem leírni, mennyire jól magyaráz, mennyire kedves, érthető, logikus, rendezett, érdekes, okos, nyitott, türelmes... hm. Mármint nem kísérlem meg. :P Azért meg kell, hogy jegyezzem, a kettő darab leány, akik a francia nemzetet képviselték az órán, nem tudták, melyik műben szerepel Julien Sorel... La HHHHHonte! (kiejtés à la Bárdosi) 

Ezen kívül volt ma egy Questions de la poétique comparée, ahol annyira nem tetszett a tanár, viszont tök jó téma lesz a félévben: a fanatizmus és a tolerancia, és ehhez két drámát kell olvasni (Voltaire és Lessing), és eléggé meglepődtem, mert aszittem, a poétique az költészet, de kiderült, hogy nem, és hát az óra nem tetszett annyira, de nem adom le, mert a téma viszont érdekel. És volt egy Grammaire 3, ami grosso modo ugyanaz, mint a Grammaire 2, és ugyanaz a tanár tartja, és rám nézett, és emlékezett az e-mail címemre. :D 

Holnap meg megyek haza, ami elég fura érzés most, hogy minden beindult végre. És az egész hetet olvasással meg jegyzeteléssel fogom tölteni... :P Megtaláltok a franciás könyvtárban, pá!