egy tökéletes szombat

Tízkor keltem, kiolvastam a könyvet, amit tegnapelőtt kezdtem el - nehogy bárki azt higgye, hogy valami kötelező olvasmány! - és amiről szándékomban áll még írni, aztán összecuccoltam a laptopot, merthogy Michał-val bementünk a nanterre-i könyvtárba tanulni, előtte még azért megebédeltünk A Menzán (3 euró!), megbeszéltük az Élet Nagy Kérdései (ÉNK) közül néhányat; kierőereztünk Nanterre-be, leültünk a könyvtárban és bősz zenehallgatás közepette nekiállt ki-ki a saját dolgának, én pl. Balzackal foglalkoztam a majdani beadandómat szem előtt tartva, meg információkat gyűjtöttem a melléknévvel kapcsolatban (ugyanarra az órámra, amire egy hónappal ezelőtt a főnév volt terítéken), Michał fordított meg Zamenhof életéről írt beadandót (tudjátok-e, miről híres és milyen származású, nem Michał, Zamenhof? ;)), közben ittunk egy-egy könyvtári kapucsínót (mmmm), mert szerencsére büfé is van szombaton, aztán záráskor (este hat) visszaerőereztünk a városba, benéztünk pár könyvesboltba, különböző ajándékok céljából, de alapvetően nem jártunk sikerrel, cserébe leültünk egy parkba a Notre-Dame mögött, hogy kivesézzünk további ÉNK-ket, de egy agilis rendőrnéni kisípolt minket és bezárta a parkot, sajnos, úgyhogy inkább elmentünk fagyizni, miközben azzal szórakoztunk, hogy megpróbáltunk minden mondatunkba minél több hangsúlyos személyes névmást belepréselni, pl. "moi je pense que moi je suis trop beau moi", igen, pont, mint az óvodások, vagy a nagyon fáradt egyetemisták, tudom, mitől fáradtak, hát, a meleg, a virágillat és a késői sötétedés önmagában is fárasztó, és még ehhez jön a tanulás meg a könyvek, ne is kérdezzétek, aztán a fagyival leültünk a Szajna-parton és arról fantáziáltunk, hogy milyen lakásban laknánk szívesen Párizsban (vö. ÉNK), és amikor ezt is meguntuk, felszálltunk egy-egy buszra és mindenki hazament. :) 

Napi zene (tessék 0:45-től hallgatni és Presser arcát figyelni!):